A motiváció

Egy ideje tapasztalom, és egyre több bizonyíték miatt tudatosítom, hogy amit 20, 10, 5, 2… éve tanultam, egész egyszerűen ma már nem állja meg a helyét. Iszonyú iramban változik a világ. Néha már követhetetlenül. Sok esetben azért nem foglalok állást, mert érzem, hogy amit egy bizonyos témában igaznak hittem, ma már nem az.

Napjainkban a világ újraértelmezése folyik, ami nagyrészt köszönhető a “gazdasági világválságnak” a globalizmusnak (hú, micsoda nagy szavak), a régi begyepesedett gondolkodás bukásának. A TED (talán már nem kell bemutatni) számtalan előadása bizonyíték erre.

Amiért most mégis írok, az nem más, mint a munkahelyi motiváció kérdése, mely szintén paradigmaváltásra szorul. Dan Pink a témában végzett több kísérletre alapozva jelenti ki, hogy az üzleti életben használnát “ha-akkor” ösztönzők bár a kreativitást nem igénylő feladatok java részében működnek, más esetekben nemcsak, hogy nem vezetnek célra, de erősen vissza is vetik a teljesítményt. Állítása szerint a 21. századi magas teljesítményhez, egy a belső motivációkra épülő új felfogás szükséges. 3 belső motivációra építhetünk:

  1. Önállóság: a vágy, hogy saját életünket magunk irányítsuk.
  2. Kiválóság: a vágy, hogy egyre jobbak és jobbak legyünk valamiben, ami számít.
  3. Cél: a vágy, hogy olyasvalami érdekében cselekedjünk, ami túlmutat önmagunkon.

Bizonyítékként az ezen az elven működő Google-t és a Wikipédiát hozza. Ez előbbiről köztudott, hogy számtalan fejlesztésüket, mint például a Gmail-t (az Úrnak legyen hála érte :) abban az időben hozták össze, amit a dolgozók munkaköri leírásuktól teljesen függetlenül arra használhatnak, amire kedvük tartja.

Nem szaporítom tovább, íme:

(magyar felirat is választható a view subtitles menüpontban)

Képernyővideo telepítés nélkül

Szeptemberben zajlott az ország 10 könyvtárában a MENET-2008 pályázat keretében egy 16 órás internet, e-ügyintézés tanfolyam, melyet Jászberényben én tartottam. A tanfolyam egyik kiemelt pontja az volt, hogy a hallgatók képesek legyen önálló ismeretszerzésre is. Ennek érdekében készítettem jó pár képernyővideot, mely lehetőséget adott a távoktatásra is. Erre a célra találtam egy egyszerű, könnyen kezelhető, ingyenes, online alkalmazást a ScreenToaster-t. Bár vágási, szerkesztési, különböző “csicsa”-lehetőségek nincsenek, egy oktató videotutorial készítésére, közzétételére, bárhova beillesztésre (embed) tökéletesen alkalmas.

Íme egy video arról, hogyan használjuk a CTRL/C és CTRL/V billentyű kombinációt (ezt azért szeretem megtanítani, mert az idősebbek nehezebben kezelik az egeret, így a kijelölés könnyen elvész + kényelmesebb)

MiértNemHasználszPDF-etHaMárSzerkeszteniNemTudsz???

Régóta érlelődik bennem már ez a bejegyzés. Szakmánk lépten-nyomon hirdeti, hogy mi közvetítjük a digitális írástudást, miközben sajnos sokan nem tudják

  • mire való a tabulátor,
  • mire jó a bekezdés, a térköz,
  • hogyan kell sorszámozni, a címsorokról nem is beszélve,
  • hogy írásjelek előtt tilos, utána viszont kötelező szóközt tenni (bár ez utóbbi problémát, csak ennek tudatosításával, és készségszintre fejlesztésével lehet orvosolni).

minden_latszikNem az a célom most, hogy ennek a jelenségnek a felelőseit megnevezzem, mert tudom, hogy sokan vannak azok, akik autodidakta módon próbálták elsajátítani a szövegszerkesztők, táblázatkezelők használatát (mint én is), de az is tény, hogy láttam már ECDL-vizsgával, OKJ-s kiadványszerkesztői papírral, egyetemi “informatikus” könyvtáros diplomával rendelkezőt, számítástechnikáról, a digitális írástudásról éppen előadást tartót, aki nem ismerte a középre zárást, a sorbehúzást, és 63 szóközzel oldotta meg a problémát. A baj ezzel az, hogy abban a pillanatban, amikor egy másik gépen nyitjuk meg a dokumentumot, ne adj Isten, meg akarjuk változtatni a betű típusát, vagy méretét, szétcsúszik az egész. Nem beszélve arról, hogy könnyen válik nevetségessé, és hiteltelenné az “informatikus” szócska a névjegykártyán, az email alján, ha valaki bekapcsolja azt a kis ¶ gombot (tudom, hogy furcsának tűnik tőle a dokumentum, de higgyétek el, azt nem véletlenül tették oda) a Wordben, és látja, hogy azért 4 oldalas az 1 oldalas levél, mert 168 ENTER maradt a végén.

Ne keseredjen el senki, van megoldás. Ami nem más mint a PDF. A PDF, mint azt a neve is mutatja hordozható dokumentum formátum (Portable Document Format). Hordozható, mert mindegy milyen operációs rendszeren, milyen programmal, milyen betűtípussal… készült a dokumentum, minden platformon ugyanúgy néz ki, nem beszélve arról az előnyéről (ami a mi szempontunkból a legfontosabb), hogy az ember nem látja a formázási agyrémeket.

Persze most jön a kérdés, de mégis hogyan csináljunk Word dokumentumból PDF-et?

A válasz: PDFCreator. Ez egy ingyenes, magyarul beszélő kis alkalmazás, amit innen is le lehet tölteni. A telepítése majd a használata is csak pár kattintás, de a végeredménnyel mégis professzionálisabb látszatot keltünk :). A PDFCreator nyomtatóként beépül a WORDbe (és minden más MS Office alkalmazásba is), így ha a kész a szöveg, egyszerűen csak kiválasztjuk a Fájl menüből a Nyomtatás menüpontot, ott a legördülőből megadjuk nyomtatónak a PDFCreatort, majd elmentjük PDF-ben a dokumentumot. Hozzáteszem, hogy ezt a funkciót az OpenOffice alapból tudja.

Persze igazán elegáns az lenne, hogy mindenki, aki magát “informatikai” szakembernek meri nevezni, megtanulná az alap szövegszerkesztési fogásokat, de addig is: PDF!!!

IRATKOZZ BE A KÖNYVTÁRBA!

- olvasom egy hírlevélben, mely arra hivatott, hogy segítse az olvasóját a mindennapi anyagi gondoktól eljutni az áhított anyagi jólét felé. A hírlevél a pénzhez, költekezéshez való viszonyunk mellett tartalmaz apró trükköket is, többek közt a mailban ezt olvasható:

IRATKOZZ BE A KÖNYVTÁRBA!
Az elmúlt évtizedben sokan elfeledkeztek a könyvtárak adta hihetetlen lehetőségekről. Sok helyen ingyenes az internet, a napilapok, magazinok, könyvek garmada. Tanulhatsz, kikapcsolódhatsz, új emberekkel találkozhatsz. Ha rég voltál a helyi könyvtárban, érdemes valamelyik délután arra sétálnod. Kitűnő, értékes, költséghatékony kikapcsolódás.

A hírlevél írója ezzel akarja felhívni a figyelmet arra, hogy attól még, hogy valaki talán napról napra él, nem kell lemondania a tanulásról, önművelésről. Nagyon örültem ennek a mondatnak. Valószínűleg sokan olvassák majd ezt a pár gondolatot, ami sokakat ösztönöz majd arra, hogy betérjenek a könyvtárakba. Remélhetőleg jó élménnyel távoznak majd, és tovább viszik a könyvtárban szerzett kellemes élményt.

A hírlevélre itt lehet feliratkozni. Talán jól jöhet a “túlfizetett” közszolgáknak is :D.

Tegnapi előadás

Lehet meglepődtetek a tegnapi bejegyzésem. A lényeg: éppen előadást tartottam web 2.0 témában, és megmutattam milyen egyszerű blogbejegyzést írni, és ebbe akár YouTube videot szúrni. A video egyébként itt készült a (változó) csillagász találkozón, és igen, ez a csillagvizsgáló a mi könyvtárunkban van. A konferenciát élőben sugározta a Polaris TV, melyből vágott anyag majd itt lesz elérhető.
Az előadásom diáit itt megnézhetők. 1.5 óra tömény információ. Biztos fárasztó lehetett, de a cél az volt, hogy a már internetet valamelyest ismerő közönségnek egy új, jobb webet mutassak. Ami sikerült is (az előadás után kitöltetett kérdőívből legalábbis úgy tűnik). Annak a kis közönségnek, aki tegnap 15-től a Kamarateremben megjelent megmutattam a web 2.0 káoszát, majd azokat az eszközöket, amelyekkel ebben a káoszban mégis rendet lehet tartani. Néztük két nagyon komoly svájci mashupot: ezt és ezt. A Google Maps-on utcanézetben végigsétáltunk a Szajna-parton az Eiffel-torony lábától a Notre Dame-ig az útvonaltervező által javasolt útvonal némi módosításával.
És még sok más, bár a diákból ez nem feltétlenül fog kiderül…

Google prezentáció szétdobja a pps-et, akik eredetiben szeretnék. tessék.

Válság vagy lehetőség?

Régóta vallom azt, hogy a a válság mindig magában hordozza a lehetőséget. Olyan körülményeket teremtenek a válságok, melyek olyan döntések meghozatalára kényszerítenek minket, amiket nem hoznánk meg, ha ezen körülmények nem állnának fent. Amikor az embereket megcsapja a “csőd” szele, jó esetben rövid pánik reakció után képesek olyan változásokat hozni cégük életébe, ami nem csak, hogy megmentheti a céget a bezárástól, de addig elképzelhetetlen mértékű fejlődést is eredményezhet.

Ahogy Wolf Gábor mondja:

“Amikor bő a termés, akkor lehetsz gondatlan – úgy is bőven elegendő lesz a betakarítás. De amikor egy rossz szezon megtizedeli a termést, akkor minden egyes szálra úgy kell vigyáznod, mint a legértékesebb kincsedre…”

Soha nem volt még ilyen fontos az ügyfélkapcsolatok megfelelő menedzsmentje. A mai Magyarország helyzetét (és az általában nehéz helyzetekben eddig hozott döntéseket) tekintve, nem valószínű, hogy az ország válasza a válságra “új bevételi lehetőség” orientált, mint inkább a költségvetést meghúzó, a terheket megemelő reakcióra számíthatunk. Mit jelent ez a kultúrára, közművelődésre, közgyűjteményekre vetítve? Az elsők között leszünk, ahonnan pénzt vonnak el.

Ha szakmánk jól gondolkodik, és e nehéz helyzetben megpróbálja a legjobbat kihozni magából, akkor tényleg elkezd összpontosítani a már meglévő, hűséges olvasóira. Integrált rendszereink, a könyvtári munkából adódó specifikumaink könnyen lehető teszik, hogy akár profi CRM rendszert működtessünk. Jóval könnyebben kivitelezhető nálunk, mint sok a gazdasági szférában működő ágazatnál, hiszen rendelkezünk mind demográfiai, mind tranzakcionális adatokkal, melyek alkalmassá teszik rendszereinket professzionális ügyfélkapcsolat kezelésre.

Mindez természetesen összefogást igényel (úttörő  lehet az új Portál). Összefogást azért, hogy a könyvtárak közötti minőségi szakadék ne nőjön tovább. Ez egy olyan helyzet, melyben a kisebbek segítség nélkül könnyen elbukhatnak. Nagymértékű intézmény-összevonások, nyugdíjazások, létszámstop várható. Új eszközökre van szükség.

Megoldás: kezeljük a helyzetet lehetsőségként, ne válságként!

Kiút a netkáoszból 4.

Sokat panaszkodtam amiatt, hogy nem találok egy rendes online bookmark-kezelőt. A Google kézen fekvő lett volna, de nem esett kezemre. Valahogy a delicious sem tetszett meg. Talán mind a kettővel az volt a bajom, hogy nem a klasszikus hierarchikus faszerkezetet, hanem cimkézést használnak (most kapok majd a fejemre, hogy mennyire ódivatú vagyok :D). A lényeg: megelégeltem, és körbe néztem, kipróbáltam sokat, de az abszolút győztes:

logo_startaidBár a felületen elég gyengén működik a firefox kiegészítő zseniális. Van a klasszikus helyen (felső menüsor Könyvjelzők mellett) elérhető menüpont, van oldalsáv, és három gyors gomb a címsor mellett. Lásd:

startaidJa, van hozzá tagalés, kommentelés, mi egymás, de amire én vágytam, azt eddig egyedül a Startaid tudja. Nagyon örülök.

Még egy nagy problémám oldódott meg, az pedig a ToDoList. Először a Gmailbe applikáltam be feladatokat (így), de ez még elég alapnak bizonyult, így Dani javaslatára én is a Remember the milk-et használom.

Mi a gazdag emberek titka?

Ebben a percben olvastam Barabás Csaba blogbejegyzését. Sok kommentárt nem fűznék hozzá, talán annyi, hogy nagyon sok megkeseredett ember van, akik mindig várnak valamire. Majd ha nyerek a lottón, majd ha elköltöztünk, majd ha felnőnek a gyerekek, majd holnap…

Nem. Mindig most kell jól éreznünk magunknak. Mindig az éppen rendelkezésre álló eszközeinkkel, tudásunkkkal tudunk csak valamit kezdeni. Ha várunk arra, hogy a sors megoldja helyettünk a problémáinkat, nagyot tévedünk.

Még 1* a link: http://vallalkozok.com/sokkolo-utasi-arpi-csillag-szueletik-gyoztese-egy-ev-alatt-ismet-oda-jutott-ahonnan-indult.html, melyben a szerző egy hirtelen milliomossá és híressé vált kisfiúról ír (Utasi Árpi – Csillag Születik), aki a pénz elköltése után nagyobb szegénységbe került vissza, mint annak előtte.